Saját gaming PC összeszerelése sokak számára egy misztikus, szinte már-már megközelíthetetlen feladatnak tűnik. A rengeteg alkatrész, a végtelennek tűnő kompatibilitási kérdések és a szakzsargon könnyen elveheti a kezdők kedvét. Pedig a valóság az, hogy egy kis odafigyeléssel és alapos tervezéssel bárki képes lehet egy saját, személyre szabott gamer gépet építeni, ami nemcsak erősebb, de gyakran költséghatékonyabb is, mint egy előre összerakott konfiguráció. Ez az útmutató azért született, hogy lépésről lépésre végigvezessen a hardverválasztás rögös, de izgalmas útján.
A folyamat nem csupán arról szól, hogy a legdrágább alkatrészeket dobáljuk egy virtuális kosárba. A PC építés művészete az egyensúly megtalálásában rejlik. Egy olyan harmonikus rendszert kell létrehoznunk, ahol minden komponens optimálisan tud együttműködni a másikkal, és egyik sem válik a másik szűk keresztmetszetévé. A célunk egy olyan gép, amely tökéletesen megfelel a te igényeidnek, legyen szó kompetitív e-sport címekről magas képfrissítéssel, vagy a legújabb AAA játékokról lélegzetelállító grafikai beállítások mellett.
A saját PC megépítése nem csupán egy technikai feladat, hanem egy kreatív folyamat, amelynek végén egy olyan gép áll majd az asztalodon, ami minden porcikájában a te döntéseidet és elképzeléseidet tükrözi.
A tervezés első és legfontosabb lépése: a költségvetés és a célok meghatározása
Mielőtt elvesznénk a processzorok órajeleinek és a videokártyák VRAM méretének útvesztőjében, le kell fektetnünk a legfontosabb alapokat. Az első és megkerülhetetlen kérdés: mennyi pénzt szánsz a projektre? A költségvetés meghatározása kulcsfontosságú, mert ez fogja kijelölni azokat a kereteket, amelyeken belül mozoghatunk. Legyél őszinte magadhoz, és határozz meg egy reális összeget, amit kényelmesen rá tudsz áldozni az új gépedre.
A második kérdés szorosan kapcsolódik az elsőhöz: mire szeretnéd használni a gépet? A “gaming” egy tág fogalom. Más hardverigénye van egy 1080p felbontású, e-sport fókuszú gépnek, ahol a cél a minél magasabb FPS (képkocka per másodperc) elérése, és teljesen más egy 4K felbontású, ultra grafikai beállításokra vágyó játékosnak. Definiáld a céljaidat!
- 1080p (Full HD) Gaming: Ez a legelterjedtebb felbontás, a belépő szint a modern játékok világába. Itt egy jól kiegyensúlyozott, középkategóriás gép már kiváló élményt nyújt, akár magas képfrissítéssel is.
- 1440p (QHD) Gaming: Az “arany középút”. Látványosan szebb képet ad, mint a 1080p, de még nem igényel annyira extrém teljesítményt, mint a 4K. Egy erős középkategóriás vagy felső-középkategóriás gép ideális választás.
- 4K (UHD) Gaming: A csúcskategória. Itt már kompromisszumok nélküli teljesítményre van szükség, ami a legdrágább komponenseket igényli. Ez a felbontás a legélesebb, leglátványosabb vizuális élményt kínálja.
A költségvetés és a célfelbontás kéz a kézben járnak. Egy alacsonyabb büdzsével a 1080p felbontást érdemes megcélozni, míg egy magasabb keret már megnyitja az utat a 1440p vagy akár a 4K felé. Ne feledd, a monitorod felbontása és képfrissítése is meghatározó tényező! Hiába építesz egy 4K-ra képes gépet, ha a monitorod csak 1080p-s.
A szent hármasság: a processzor, a videokártya és a memória
Bár egy PC számos alkatrészből áll, a játékélményt alapvetően három komponens határozza meg. Ezt a triót nevezhetjük a gaming PC “szent hármasságának”: a processzor (CPU), a videokártya (GPU) és a rendszermemória (RAM). Ezek egyensúlya kritikus a zökkenőmentes teljesítményhez. Egy elképesztően erős videokártya sem tudja kiaknázni a benne rejlő potenciált, ha egy gyenge processzor visszafogja. Lássuk őket részletesen!
A processzor (CPU): a gép agya
A CPU (Central Processing Unit), vagyis a processzor felel a számítások oroszlánrészéért. Ez az alkatrész hajtja végre a programok utasításait, kezeli az operációs rendszert és koordinálja a hardverek működését. A játékok esetében a CPU feladata a játéklogika, a fizika, a mesterséges intelligencia és a háttérfolyamatok kezelése.
Két nagy gyártó uralja a piacot: az Intel és az AMD. Hosszú évekig az Intel volt az egyértelmű választás a gamingre, de az AMD a Ryzen processzoraival óriási fejlődésen ment keresztül, és ma már kiélezett a verseny. Nincs egyértelműen “jobb” választás, a döntés mindig az aktuális ár-érték aránytól és a konkrét modelltől függ.
Mire figyelj a CPU választásakor?
A processzorok specifikációi elsőre ijesztőnek tűnhetnek, de néhány kulcsfogalom megértésével könnyen eligazodhatsz.
- Magok és szálak (Cores/Threads): A modern processzorok több maggal rendelkeznek, amelyek lényegében önálló feldolgozóegységek. A több mag lehetővé teszi több feladat párhuzamos végrehajtását. A szálak (threads) a magok virtuális megfelelői, amelyek tovább javítják a párhuzamosítás hatékonyságát. A mai játékokhoz egy legalább 6 magos, 12 szálon dolgozó processzor ajánlott a zökkenőmentes élményhez.
- Órajel (Clock Speed): Gigahertzben (GHz) mérik, és azt mutatja meg, hogy a processzor másodpercenként hány műveleti ciklust képes végrehajtani. A magasabb órajel általában jobb teljesítményt jelent, különösen a játékokban, de önmagában nem minden. Az architektúra (a processzor felépítése) legalább ennyire fontos.
- Cache (gyorsítótár): A processzorba integrált, rendkívül gyors memória, amely a gyakran használt adatokat tárolja. A nagyobb cache méret jelentősen javíthatja a játékok teljesítményét. Az AMD “3D V-Cache” technológiával ellátott processzorai (pl. Ryzen 7 7800X3D) éppen ezért kiemelkedően népszerűek a gamerek körében.
A belépő szintű gaming PC-khez az Intel Core i5 vagy az AMD Ryzen 5 sorozat modelljei kiváló választást jelentenek. A középkategóriában és a felső kategóriában az Intel Core i7/i9 és az AMD Ryzen 7/Ryzen 9 processzorok versenyeznek. Ne feledkezz meg a processzorhűtőről sem! Bár sok CPU-hoz gyárilag is adnak hűtőt, egy komolyabb, utólag vásárolt léghűtő vagy folyadékhűtő (AIO) csendesebb működést és jobb hőmérsékleti értékeket biztosít, ami elengedhetetlen a stabil, hosszú távú teljesítményhez.
A processzor kiválasztásánál ne csak a nyers erőre koncentrálj. A platform (alaplap, memória típusa) és a jövőbeli bővíthetőség is fontos szempont.
A videokártya (GPU): a játékélmény lelke

Ha van alkatrész, amin egy gamer PC esetében nem érdemes spórolni, az a videokártya (GPU – Graphics Processing Unit). Ez a komponens felel a grafika megjelenítéséért, a 3D modellek rendereléséért, a textúrák betöltéséért és a képkockák monitorra küldéséért. A játékok FPS-értékét döntően a GPU teljesítménye határozza meg.
Itt is két főszereplő van: az NVIDIA (GeForce RTX sorozat) és az AMD (Radeon RX sorozat). Mindkét gyártó kínál kiváló kártyákat különböző árszegmensekben. Az NVIDIA hagyományosan erősebb a sugárkövetés (Ray Tracing) technológiában és a DLSS (Deep Learning Super Sampling) felskálázási eljárásban, míg az AMD kártyái gyakran jobb nyers teljesítményt nyújtanak hasonló árkategóriában, és az FSR (FidelityFX Super Resolution) nevű, nyílt forráskódú felskálázási technológiát használják.
Kulcsfontosságú szempontok a GPU kiválasztásánál
A videokártya a legdrágább alkatrész lehet a gépedben, ezért a döntést alaposan meg kell fontolni.
- VRAM (Videómemória): Ez a kártya saját, dedikált memóriája, ami a nagy felbontású textúrákat, modelleket és egyéb grafikai adatokat tárolja. A VRAM mérete kulcsfontosságú a magasabb felbontásokhoz. 1080p felbontáshoz ma már 8 GB VRAM az ajánlott minimum, 1440p-hez 12 GB, míg 4K-hoz és a jövőbiztosság érdekében 16 GB vagy több az ideális.
- Teljesítmény a célfelbontáson: Ne a kártya nevéből indulj ki! Nézz független teszteket (benchmarkokat) a konkrét játékokban, amikkel játszani szeretnél, a te célfelbontásodon. Egy YouTube keresés a “RTX 4070 vs RX 7800 XT 1440p gaming” kifejezésre rengeteg valós adatot ad.
- Hűtés és méret: A nagyobb teljesítményű kártyák több hőt termelnek, ezért hatékony hűtésre van szükségük. A két- vagy háromventilátoros megoldások a leggyakoribbak. Vásárlás előtt mindig ellenőrizd a kártya fizikai méreteit (hosszúság, magasság, szélesség), és győződj meg róla, hogy befér a kiválasztott gépházba!
A választás nagyban függ a már meghatározott célfelbontástól. Egy NVIDIA GeForce RTX 4060 vagy egy AMD Radeon RX 7600 tökéletes lehet 1080p játékra. 1440p-hez már egy RTX 4070 Super vagy egy RX 7800 XT szintű kártya ajánlott. A 4K világába pedig az RTX 4080 Super, RX 7900 XTX vagy a csúcskategóriás RTX 4090 modellek jelentenek belépőt.
Az alaplap (Motherboard): a rendszer központi idegrendszere
Az alaplap az a komponens, amely összeköti az összes többi alkatrészt. Ez a nyomtatott áramköri lap biztosítja a kommunikációt a CPU, a GPU, a RAM és a tárolók között. Bár közvetlenül nem növeli az FPS-t, egy rosszul megválasztott alaplap korlátozhatja a bővítési lehetőségeket és instabilitást okozhat. Az alaplap kiválasztásakor a processzor típusa az elsődleges szempont.
Minden processzornak megvan a maga foglalata (socket), például az Intel esetében az LGA1700, az AMD-nél pedig az AM5 a legfrissebb. Az alaplapnak és a processzornak fizikailag kompatibilisnek kell lennie. Ezen túl a lapkakészlet (chipset) a másik fontos tényező. Ez határozza meg az alaplap tudását: hány USB portot kezel, milyen gyors a PCIe sáv, támogatja-e a processzor túlhajtását (overclocking).
Az alaplapok méretszabványai (Form Factor)
- ATX: A leggyakoribb, teljes méretű szabvány. Rengeteg bővítőhellyel és csatlakozóval rendelkezik, ideális a legtöbb gamer géphez.
- Micro-ATX (mATX): Kicsit kisebb, mint az ATX, kevesebb PCIe slottal. Jó kompromisszum lehet, ha egy kompaktabb gépet szeretnél építeni, de még mindig elegendő bővíthetőséget akarsz.
- Mini-ITX: A legkisebb formátum. Ezek az alaplapok rendkívül kompakt gépek építését teszik lehetővé, de általában kevesebb csatlakozóval és csak egy PCIe slottal rendelkeznek a videokártya számára.
A legtöbb felhasználó számára egy középkategóriás, B-szériás lapkakészlettel ellátott alaplap (pl. AMD B650 vagy Intel B760) tökéletes választás. Ezek minden szükséges funkciót biztosítanak a játékhoz anélkül, hogy a csúcskategóriás Z-szériás (Intel) vagy X-szériás (AMD) lapok extra, sokak által ki nem használt funkcióiért kellene fizetni.
Ne spórolj túlságosan az alaplapon! Egy jó minőségű VRM (feszültségszabályozó modul) hűtés elengedhetetlen egy erősebb processzor stabil működéséhez.
Rendszermemória (RAM): a gép rövid távú memóriája
A RAM (Random Access Memory) a számítógép aktív, rövid távú memóriája. Itt tárolódik az operációs rendszer, az éppen futó programok és a játékok adatai, amelyeket a processzornak gyorsan el kell érnie. A kevés RAM “memóriaéhes” játékoknál vagy multitasking közben akadozást, hosszú töltési időket okozhat.
Mennyi RAM-ra van szükségem?
A modern gaming PC-k esetében a kérdés már nem az, hogy 8 GB elég-e, hanem hogy 16 vagy 32 GB legyen. A mai játékokhoz 16 GB a kényelmes minimum. Ez a mennyiség a legtöbb címhez elegendő, és zökkenőmentes élményt biztosít. Azonban ha a jövőre is gondolsz, sokat játszol a legújabb, grafikailag intenzív játékokkal, vagy a játék mellett streamelsz, videót vágsz, akkor a 32 GB RAM egyértelműen jobb és időtállóbb befektetés.
DDR4 vs. DDR5 és a sebesség
A legújabb processzor platformok (AMD AM5, Intel LGA1700) már támogatják a DDR5 memóriát, ami magasabb órajelet és nagyobb sávszélességet kínál, mint az előző generációs DDR4. Ha új gépet építesz, mindenképpen érdemes DDR5 platformra építkezni, mivel ez jelenti a jövőt. A memória sebességét megahertzben (MHz) adják meg. DDR5 esetében egy 6000 MHz-es, alacsony CL (CAS Latency) értékű kit számít az arany középútnak, ami kiváló teljesítményt nyújt a legtöbb Ryzen és Intel processzorral.
Fontos, hogy a RAM-ot mindig párban (kitben) vásárold, hogy kihasználd a kétcsatornás (Dual Channel) mód előnyeit, ami megduplázza a memória és a processzor közötti adatátviteli sávszélességet. Tehát 16 GB RAM esetén 2×8 GB-os, 32 GB esetén pedig 2×16 GB-os kitet válassz.
A mellékszereplők, akik nélkül nem működik a show
A CPU, GPU és RAM triója után következnek azok az alkatrészek, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak, de nélkülük a gép nem kelne életre. Ezek a tárhely, a tápegység, a gépház és a hűtés. Ezeken spórolni komoly hibákat és bosszúságot okozhat a későbbiekben.
Tárhely (Storage): a gyorsaság kulcsa

A tárhely felel az operációs rendszer, a programok és a játékok hosszú távú tárolásáért. Régen a merevlemezek (HDD) voltak az uralkodók, de ma már egy modern gaming PC elképzelhetetlen SSD (Solid State Drive) nélkül. Az SSD-k nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, így sokkal gyorsabbak, csendesebbek és megbízhatóbbak, mint a HDD-k.
Az operációs rendszer és a leggyakrabban játszott játékok számára egy NVMe M.2 SSD a legjobb választás. Ezek a parányi, közvetlenül az alaplapra csatlakoztatható meghajtók elképesztő olvasási és írási sebességet kínálnak, ami drasztikusan csökkenti a rendszer és a játékok betöltési idejét. A mai játékok mérete miatt egy legalább 1 TB-os NVMe SSD ajánlott kiindulópontnak. Ha a költségvetés engedi, egy 2 TB-os modell még kényelmesebb.
A hagyományos, 2.5 colos SATA SSD-k még mindig jó választásnak számítanak másodlagos tárhelynek, például a ritkábban játszott játékok vagy egyéb fájlok tárolására. A régi vágású HDD-ket ma már leginkább csak nagy mennyiségű adat (filmek, képek) archiválására érdemes használni, játékokat telepíteni rájuk már nem javasolt.
A tápegység (PSU): a gép csendes hőse
A tápegység (PSU – Power Supply Unit) az egyik leginkább alulértékelt, mégis legkritikusabb komponens. Ez az egység alakítja át a fali konnektorból érkező váltóáramot az alkatrészek számára szükséges egyenárammá. Egy gyenge minőségű, alulméretezett tápegység instabil működést, fagyásokat, sőt, akár a többi drága alkatrész tönkremenetelét is okozhatja.
A tápegységen spórolni olyan, mint egy sportautóba pancsolt benzint tölteni. Lehet, hogy egy darabig működik, de a vége katasztrófa lesz.
Mire figyelj a PSU kiválasztásakor?
- Teljesítmény (Watt): A teljesítményigényt a konfigurációd, elsősorban a processzor és a videokártya fogyasztása határozza meg. Használj egy online tápegység kalkulátort (pl. a be quiet! vagy a Seasonic oldalán), add meg az alkatrészeidet, és az eredményhez adj hozzá legalább 20-30% ráhagyást a jövőbeli fejlesztések és a hatékonyság érdekében. Egy modern, középkategóriás géphez általában egy 750W-850W-os tápegység bőségesen elegendő.
- Hatékonysági minősítés (80 Plus): Ez a minősítés azt mutatja meg, hogy a tápegység milyen hatékonyan alakítja át az áramot. A skála a 80 Plus Bronze-tól a Titaniumig terjed. Egy legalább 80 Plus Gold minősítésű tápegység ajánlott, mivel ezek kevesebb hőt termelnek, halkabbak és hosszú távon megbízhatóbbak.
- Modularitás: A moduláris tápegységeknél csak azokat a kábeleket kell csatlakoztatni, amelyekre ténylegesen szükség van. Ez nagyban megkönnyíti a kábelmenedzsmentet és javítja a gépházon belüli légáramlást. A teljesen moduláris (Full Modular) vagy fél-moduláris (Semi-Modular) modellek a legjobbak.
Válassz megbízható, neves gyártótól, mint például a Seasonic, Corsair, be quiet!, Super Flower vagy az FSP. Egy jó tápegység akár 10 évig is kiszolgálhat, és több konfigurációt is túlélhet.
A gépház (Case): a komponensek otthona
A gépház nem csupán egy doboz, ami egyben tartja az alkatrészeket. Védi őket a portól és a fizikai behatásoktól, és ami a legfontosabb: biztosítja a megfelelő légáramlást (airflow), ami elengedhetetlen a komponensek hűtéséhez. Egy rossz szellőzésű házban a legdrágább alkatrészek is túlmelegedhetnek, ami teljesítménycsökkenéshez (thermal throttling) vezet.
Válassz olyan gépházat, amelynek az előlapja rácsos (mesh), mivel ez teszi lehetővé a levegő szabad beáramlását. A zárt, plexi vagy üveg előlapos házak bár jól nézhetnek ki, gyakran “sütőként” funkcionálnak. Győződj meg róla, hogy a ház kompatibilis az alaplapod méretével (ATX, mATX, stb.), és elegendő hely van benne a videokártyádnak és a processzorhűtődnek. A jó kábelmenedzsment lehetőségek (kivágások, kábelrögzítő pontok) szintén sokat segítenek egy letisztult, jól szellőző belső tér kialakításában.
A hűtés: a csendes és hűvös működés záloga
A nagy teljesítményű alkatrészek, különösen a CPU és a GPU, jelentős mennyiségű hőt termelnek. Ezt a hőt hatékonyan el kell vezetni, hogy a komponensek optimális hőmérsékleten működhessenek. A processzorhűtő kiválasztása különösen fontos.
A két fő típus a léghűtés és a folyadékhűtés (AIO – All-in-One). A modern, torony típusú léghűtők (pl. a Thermalright, Noctua vagy be quiet! modelljei) rendkívül hatékonyak, megbízhatóak és gyakran csendesebbek is, mint az olcsóbb AIO hűtők. Egy középkategóriás, 6 magos processzorhoz már egy jó minőségű léghűtő is tökéletes választás.
Az AIO folyadékhűtők (általában 240mm-es vagy 360mm-es radiátorral) esztétikailag sokaknak jobban tetszenek, és a csúcskategóriás, sok hőt termelő processzorok esetében valamivel jobb hűtési teljesítményt nyújthatnak. Azonban több a hibalehetőségük (szivattyú, szivárgás), és általában drágábbak is. A legtöbb gamer számára egy minőségi léghűtő jelenti a legjobb ár-érték arányú megoldást.
Ne feledkezz meg a rendszerhűtő ventilátorokról sem! Egy jó légáramlási séma (elöl be, hátul és/vagy felül ki) kulcsfontosságú. A legtöbb jó minőségű gépházhoz már gyárilag adnak 2-3 ventilátort, ami a legtöbb esetben elegendő kiindulásnak.
Az alkatrészek harmóniája és a kompatibilitás ellenőrzése

Most, hogy végigmentünk az összes fő komponensen, eljött az idő, hogy összeállítsuk a végleges listát. A legfontosabb, hogy az alkatrészek kompatibilisek legyenek egymással. Szerencsére erre létezik egy fantasztikus online eszköz: a PCPartPicker weboldal.
Ezen az oldalon összeválogathatod a kívánt alkatrészeket, a rendszer pedig automatikusan ellenőrzi a kompatibilitási problémákat. Figyelmeztet, ha a processzor és az alaplap foglalata nem egyezik, ha a RAM nem kompatibilis, vagy ha a videokártya nem fér be a gépházba. Ez az eszköz egy igazi mentőöv a kezdő PC építők számára, használata szinte kötelező.
Példa konfigurációk különböző költségvetésekhez
Az alábbi táblázat csupán egy pillanatfelvétel, az árak és a piaci helyzet folyamatosan változik. Célja, hogy egy általános képet adjon arról, hogyan épül fel egy kiegyensúlyozott konfiguráció különböző szinteken.
Komponens | Belépő szint (1080p) | Középkategória (1440p) | Felső kategória (4K) |
---|---|---|---|
Processzor (CPU) | AMD Ryzen 5 5600 / Intel Core i5-12400F | AMD Ryzen 7 7700X / Intel Core i5-14600K | AMD Ryzen 7 7800X3D / Intel Core i9-14900K |
Videokártya (GPU) | NVIDIA RTX 3060 12GB / AMD RX 6600 XT | NVIDIA RTX 4070 Super / AMD RX 7800 XT | NVIDIA RTX 4080 Super / AMD RX 7900 XTX |
Alaplap | B550 (AMD) / B660 (Intel) | B650 (AMD) / Z790 (Intel) | X670E (AMD) / Z790 (Intel) |
Memória (RAM) | 16 GB DDR4 3200MHz | 32 GB DDR5 6000MHz | 32 GB DDR5 6000MHz+ |
Tárhely (SSD) | 1 TB NVMe Gen3 SSD | 2 TB NVMe Gen4 SSD | 2 TB+ NVMe Gen4/Gen5 SSD |
Tápegység (PSU) | 650W 80+ Bronze/Gold | 850W 80+ Gold | 1000W+ 80+ Gold/Platinum |
Gépház | Jó szellőzésű mATX/ATX | Prémium, mesh előlapos ATX | Nagy méretű, kiváló airflow |
A saját gaming PC megépítése egy rendkívül jutalmazó élmény. Nemcsak egy erősebb, jobban személyre szabott gépet kapsz a pénzedért, de közben rengeteget tanulsz a számítógépek működéséről is. Ez az útmutató a hardverválasztás alapjait fektette le. A következő lépés maga az összeszerelés, ami egy másik izgalmas kaland. Légy türelmes, végezz alapos kutatást, és élvezd a folyamatot, amelynek végén büszkén nyomhatod meg a bekapcsoló gombot a saját alkotásodon.