A XX. század egyik csodás vívmánya az animáció. Ez egy olyan filmes technika, melynek segítségével élettelen tárgyak, bábuk, rajzok válnak “mozgathatóvá”. Lényege, hogy a kívánt mozdulatsor kockánként kerül beállításra, megrajzolásra, fotózásra, majd az így készült felvételek minimum 10mp/képkocka gyorsasággal kerülnek levetítésre, ami a mozgás illúzióját kelti bennünk.
A lengyel rajzfilmgyártás első szárnypróbálgatásának gyümölcse az 1930-ban készült Apteka. Ezt követte az első lengyel bábfilm 1947-ben, Zenon Wasilewski, Za króla Krakusa című műve. De az orosz animáció úttörője, Vlagyiszlav Sztarevics is lengyel származású volt.
Az 50-es évek nagy fordulatát Jan Lenica és Walerio Borowczyk hozták, az ő nevükhöz fűződik az első színes animáció.
1963-ban Wladyslav Nehrebecki álmodta meg minden idők legsikeresebb lengyel rajzfilmjét, a Lolka és Bolkát. A mű a Bielsko- bialai trükkfilmstúdióban született. A rajzfilm főhősei a fehér pólós, lila nadrágos Lolka, és bátyja, a sárga pulóveres, piros rövidnadrágos Bolka. A rajzfilmben nyomon követhetjük a testvérpár átélt kalandjait, a körülöttük lévő világ felfedezését. 1973-ban a női nézők kedvéért 30 epizód erejéig az alkotók életre keltették Tola, a vörös hajú kislány karakterét is.
Az 1986-ig futó sorozat 2 egész estés filmet, valamint 150 epizódot jegyez, ennek zöme párbeszéd nélküli. Ennek köszönheti népszerűségét is, közel 80 országban vetítették nagy sikerrel anélkül, hogy szinkronnal kellett volna bajlódni.
A Lolka és Bolka mellett még számos rajzfilm érkezett hazánkba. Ilyen az 1975-80 közt futó Pampalini. Nem más ő, mint a safari kalapos vadász, aki hiába vet be minden cselt, egyetlen vadat sem képes elejteni. Ez az alkotás szintén a Bielsko-bialai stúdióban készült.
Csehszlovák remek a bájos Kisvakond. 1954-ben, a Barrandov stúdió egyik munkatársát, Zdenek Milert kérték fel egy oktató-nevelő célzatú mese elkészítésére. Gondolataiba merülve bandukolt, amikor megbotlott egy vakondtúrásba, ez adta a rajzfilm alapötletét. Leghíresebb epizódja, “A vakond nadrágja” a velencei filmfesztiválon első díjat nyert.
A lengyel Se-Ma-For stúdió alkotása a Varázsceruza. A történet szereplői egy kisfiú és kutyája, akik az útjuk során szükséges dolgokat egy varázsceruzával megrajzolják s a tárgyak így megelevenednek.
Mind a Bielsko-bialai, mind a Se-Ma-For máig működő filmstúdiók, és napjainkban is ontják magukból a fesztiváldíjas alkotásokat.
