Az Eufrátesz, a Fekete-tenger és a Toros-hegység által határolt ősi Kappadókia, a mai Törökország Közép-anatóliai területén fekvő varázslatos vidék. Már ie. 6. századból is vannak feljegyzések, Xerxész és I. Dareiosz idejében a terület a Perzsa Birodalomhoz tartozott. A bronzkorban a hettita birodalom része volt, majd I. Ariarathes uralkodása alatt vált függetlenné.
Napjainkban az egyik leglátogatottabb turisztikai úti cél. A világon egyedülálló tájformákat tekinthetünk itt meg, melyet a természeti erők alakítottak különlegessé. A vulkáni aktivitásnak köszönhetően különböző keménységű földrétegek rakódtak egymásra, majd a puhább részeket az idő megkezdte. Így alakulhattak ki például a tündérkéménynek nevezett bámulatos, kemény szerkezetű oszlopok, melyek lélegzetelállító látványt nyújtanak.
A terület méltán híres földalatti városairól. Egykoron ezek a búvóhelyek az első keresztények rejtekéül szolgáltak, nagy részükben napjainkban is családok élnek. A több, mint 200 titkos terem és átjáró egy részét vendéglátó egységekké alakították, így belekóstolhatunk a földalatti életbe, de akár, vásárolhatunk is egy rejtett lakot magunknak.
A gyönyörű Ihlara-völgyet a Melendiz-folyó mosta ki a tufarétegekből. Az így kialakult árokrendszerben több, mint 400 sziklatemplomot tekinthetünk meg. Található itt egy hajós, két hajós, bazilika, hagyományos kereszt formájú, vagy négyzetes-kereszt alaprajzú templom is. A szentélyek falait bizánci korú rajzok, képek tarkítják, melyek főként Jézus gyermekkorát, keresztelését, csodatételeit és passióit ábrázolják. A terület a Göreme Nemzeti Park részét képezi, és 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Kappadókia a 20. század közepén vált turisztikai központtá, a helyiek számos lovas- és kerékpártúrát szerveznek. Csillagok háborúja rajongóknak kiváló úti cél, hiszen Kappadókia egyedi látképe a film számos díszletét ihlette.
