A Disney 53. filmje, a Jégvarázs (Eredeti címe: Frozen) 2013-ban debütált és elképesztő siker lett. Nem is csodálkozunk azon, hogy az eddigi legnagyobb bevételt hozó animáció számos szakmai díjat is besöpört.
A siker sztori: A történet Arendelle királyságban játszódik, a főszereplők pedig a királyi család lányai, Elza és kishúga, Anna. Elza egy különleges képesség birtokában van, képes a tenyerével jeget és havat varázsolni. Egy közös játék során véletlenül súlyos sebet ejt Annán. A szülők a szintén varázsolni tudó trollokhoz fordulnak segítségért, akiknek sikerül megmenteni a kis Annát. Elza félve attól, hogy többé nem tud uralkodni képességén és ismét megsebesít valakit, önkéntes száműzetésbe vonul, teljesen elzárkózik a külvilágtól és testvérétől Annától is. A királyi pár évekkel később hajószerencsétlenségben életét veszti. Elza a soron következő uralkodó, de csak 3 évvel a baleset után cseperedik koronázhatóvá. Az ünnepségre a világ minden tájáról érkeznek méltóságok.
Köztük van Bronzország hercege is, aki Elzán keresztül akarja megkaparintani Arendelle-t, valamint Hans herceg, akibe Anna szinte azonnal beleszeret. A történet innentől számos fordulatot vesz, cselszövésben, árulásban és lebukásban sincs hiány. Végül persze minden jóra fordul, a testvérlányok egymásra találnak, életük révbe ér és Arendelle is megmenekül. Mindez persze a megszokott Disney minőségben, csodálatos betétdalokkal kísérve, (Zene: Christophe Beck) így a siker nem is volt kérdés.
Nemrégiben azonban Peter Del Vecho, a Jégvarázs producere az ET-El nem mondott történetek című műsorban bevallotta, hogy eredetileg egészen más alaptörténettel indult volna a Jégvarázs című animáció.
Elza, a gonosz
Az első tervek szerint a történet szintén Arendelleben játszódott, az uradalomra pedig nagy veszély leselkedett. Egy jóslat szerint ugyanis valaki, akinek jégből van a szíve bukást hoz Arendelle királyságra. Elza és Anna nem voltak testvérek, sem uralkodói sarjak. Elza ugyanúgy tudott havat és jeget varázsolni, mint az általunk ismert történetben. A különleges képességekkel megáldott főhős szerelmével épp házasodni készült, ám kedvese faképnél hagyta.
A csalódott lány az esküvő kitűzött napján az oltár előtt jéggé fagyasztotta saját szívét, hogy soha többé ne kelljen ilyen fájdalmat átélnie és többé ne legyen képes szeretni. Ezután önkéntes száműzetésbe vonulva a hegyekben élt, ahol létrehozott egy hószörnyekből álló sereget is. Ezzel a tettével végképp azt sugallta, hogy ő lesz a jóslat beteljesítője.
Hans herceg kétszínű módon Elzát segítve lavinát szabadított Arendellere, miközben Annának szólt, győzze meg Elzát, hogy fagyassza le a gyilkos hógörgeteget. Így jött volna létre a szokásos Disney- csavar, ugyanis a történet végére fény derült volna arra, hogy a valódi veszélyt a szociopata Hans herceg jelentette, akit cseppet sem érdekelt, hogy Annát és a komplett királyságot elsodorja-e az általa indított lavina.
Annát ártatlan hősnőként ismertük volna meg, aki életét kockáztatva keresi fel Elzát és veszi rá, hogy fagyassza le a pusztító hó áradatot mielőtt az elérné Arendelle királyságot. Elzának pedig, aki az utolsó pillanatba eleget tett volna Anna kérésének, a jócselekedet hatására felolvadt volna a szíve és ismét képessé vált volna befogadni a szeretetet.
Nos, így festett az eredeti Jégvarázs sztori, ami valljuk be igencsak tetszetős lehetett volna, ám a gyártók elégedetlenek voltak a történettel. Chris Buck és Jennifer Lee rendezők, valamint Shanne Norris forgatókönyvíró, Peter Del Vecho producerrel együttesen úgy gondolták, a történet jó, de mintha már látták volna valahol. Ami nem is csoda, hiszen az eredeti Frozen alapjául Hans Christian Andersen Hókirálynő című története szolgált, igaz jelentős eltérések mutatkoztak a Disney-verzió és Andersen meséje között.
A gyártók, hogy ne érezzék sablon-sztorinak a Jégvarázst, változtatásokat eszközöltek. Ezek eredményeként lett Annából és Elzából testvérpár s így lett Elza gonoszból pozitív és szerethető főhős. Mindkét lányt szimpatikus tulajdonságokkal ruházták fel, így tették sokkal elfogadhatóbbá őket a közönség számára. Az, hogy testvérek, Elza félelme önön képességének erejétől, Anna iránti aggodalma, valamit, hogy féltéséből adódóan önfeláldozó módon inkább elvonultan él, mind a szimpátiánkat növeli a karakterek iránt.
Peter Del Vecho azt is elárulta, hogy az átírást követően nem tudták mi legyen a történet vége, pontosabban hogyan tegyék azt igazán ütőssé. Újabb tanácskozás és számos összeülés követték egymást, ám sokáig csak abban voltak biztosak, hogy ha a végét elszúrják, veszteséges lesz az egész produkció. Ilyen nyomás alatt született meg a mese befejezése, és kapott a történet egy érzelmes lezárást Jennifer Lee ötlete alapján. Ezután már “csak” annyi volt a gond, hogy az alkotók fejében megszületett elképzeléseket miként vigyék vászonra. Végül John Ripának, a Jégvarázson munkálkodó stáb egyik tagjának támadt egy ötlete de nem tudta úgy elmondani, ahogy elképzelte.
Végül lerajzolta mire gondol. Így született az elképzelés, miszerint Elza érzelmei egy hatalmas, hófehér vihart generálnak. Az alkotók ezt a vihart felhasználva már ki tudták bontakoztatni a történet csavaros végét, el tudták különíteni Annát Hanstól és Elzától. Anna, aki Kristoffot, a hegyi embert (Anna barátja, segítője és későbbi szerelme) keresi az áthatolhatatlan ködben majd megfagy, de Olaf, a kedves hóember mindent elkövet, hogy valahogy melegen tartsa őt. Hans a vihart kihasználva tör Elza életére, de Anna utolsó erejével megmenti nővérét. Elza Anna iránti igaz szeretete pedig felolvasztja az Arendellre bocsájtott hóvihart.
A számos korábban nem várt fordulattal az alkotóknak végül sikerült kitörni a sablon-sztoriból, és a szokásosnál is remekebb Disney-izgalmat varázsoltak. Hogy az eredeti Frozen milyen fogadtatásban részesült volna sosem tudjuk meg, de a történet átírásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az általunk ismert Jégvarázs minden idők legnagyobb sikerét hozó animációs alkotása lett.
