E rajzfilmfigurákat az élet ihlette!

Bizonyára többször is előfordult velünk, hogy egy-egy rajzfilm karaktert meglátva azonnal egy valós személyre, közéleti szereplőre asszociálunk. Vajon csak a képzeletünk játékáról van szó, vagy tényleges hasonlóság áll fenn valóság és kitaláció között?

Íme néhány példa a rajzfilmek világából, amikor egy adott karaktert bizony valós személyről mintáztak az alkotók:

Rocko

Az amerikai rajzfilmsorozat kitalálója Joe Murray, a történet főszereplője pedig egy szerencsétlen ábrázatú törpekenguru. Rocko történeteit nézve  mind inkább szembe tűnik némi Woody Allen-es beütés, ami nem csupán a képzeletünk szüleménye. A híres rendező-producer filmkarakterei-akiket többnyire ő maga alakít- ugyanolyan zavart, szorongó figurák, mint a kis Rocko. Murray saját bevallása szerint a kis gülü szemű kengurut az ifjú Woody Allenről igyekezett megformázni, ami mind személyiségben, mint külsőségekben sikerült is.

A hihetetlen család

A Pixar gondozásában megjelent szuperhősös animációs film egyik mellékszereplője kísértetiesen emlékeztet a neves hollywoodi jelmeztervezőre, Edith Headra. A nyolcszoros Oszkár díjas hírességről másolt karakter a főhős család kosztümjeiért, megjelenésükért felelős vicces szerepet kapta az alkotásban.

A dzsungel könyve

1976-ben járunk, a népszerű rajzfilm zeneszerzői, Robert és Richard Sherman a Beatles tagokat kérték fel szinkronhangnak, ám mivel a legendás együttes tagjai nem rajongtak különösebben az animáció világáért, így elutasították az ajánlatot. A készítők jobb híján a történetben szereplő keselyűket lenőtt, szemükbe lógó gombafrizurával ábrázolták. Hogy ez apró fricska, vagy a tisztelet kimutatása az együttes felé, arról megoszlanak a vélemények.

Bolondos dallamok

Az amerikai Warner Bros alkotásának főszereplője, Tapsi Hapsi ki másról lett volna mintázva, mint Clark Gable az Elfújta a szélből. Clark egyik filmjelenete ihlette Tapsit, mikor a híres színész lezser tartásban egy kerítésnek támaszkodva, megállás nélkül majszol egy nyers sárgarépát.

South Park

A szókimondó számítógépes animáció a 90-es évek elején készült Trey Parker, Matt Stone és Eric Stough animációs rendező jóvoltából. A történetben négy alsó tagozatos srác, Kyle, Eric, Kenny és Stan életén, valamint a barátaikkal megesett képtelen eseményeken derülhetünk. Az animációban Butters karaktere eleinte csak háttérszereplő. Ám ahogy fokozatosan mind nagyobb teret kap a történetben, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a figura bizony Eric Stough társ producerről lett mintázva.

A kis hableány

A klasszikus Disney rajzfilmben szereplő tengeri boszorkány eredetileg szolidabban nézett ki. Ám Howard Ashmann producer és zeneszerző elégedetlen volt a karakter kinézetével, s javaslatára a gonosz Ursula erősebb sminket, valamint égnek meredő frizurát kapott. Ezekkel a változtatásokkal Triton király ellenfele félelmetes hasonlóságot mutatott John Waters botrányrendező egyik főhősével, Glenn Milsteaddal, ismertebb nevén Divine-el.

Simpson család

Az alkotó Matt Groening, egy Springfieldben élő középosztálybeli amerikai családot mutat be. A történet egyik negatív szereplője, Montgomery Burns, Matt középiskolai matematika tanárának karikatúrája, mivel diákként a tanár többször is gúnyt űzött az ötletgazdából.

Magyar remekművek

Hazánkban az első világháború idején ütötte fel első ízben fejét az animáció, de a magyar rajzfilmgyártás csak a 30-as években alakult ki. Nyugat ekkorra már ontotta magából a rajzfilmeket de a hazai szűkös költségvetés, illetve a kezdetleges technikai háttér mellett lehetetlen volt ütőset alkotni. Áttörést a II. világháború után a filmszakma államosítása hozott. Macskássy Gyula nevéhez fűződik a magyar animáció feltámadása. Az első hazai színes rajzfilm “A kiskakas gyémánt félkrajcára” volt. Ekkor persze még fel sem merült, hogy a szereplőket valós alakokról formálják meg, hiszen Macskássy és kis csapata örültek, hogy egyáltalán sikerült befejezni a művet.

Később a hazai animációs alkotásokban is felfedezhetünk hasonlóságot élő személy és karakterfigura között. Nepp József jegyzi a híres Mézga családot. A rajzfilm érdekessége, hogy előbb a hanganyag volt meg, amihez kiválogatták a szinkron színészeket is. Csak ezután kerültek megrajzolásra a főszereplő karakterek, akik akarva-akaratlan mutattak némi hasonlóságot a gyerek Geszti Péter (Aladár), Győri Ilona (Paula), Földessy Margit (Kriszta) és Harkányi Endre (Géza) között. A közvélemény egyöntetű véleménye szerint a hasonlóság szempontjából legjobban eltalált karakter a szerencsétlen családfő, Mézga Géza lett.

Macskafogó

Szintén Nepp József írta és Ternovszky Béla rendezte 1986-ban, a mindenki által ismert és szeretett Macskafogót. Az alkotók jóval nagyobb kihívás elé állították magukat, amikor a Mézga családdal ellentétben a rajzfilmhez úgy kerestek szinkront, hogy a már kitalált és megrajzolt karakterekhez a kiválasztott színészek a lehető legnagyobb hasonlóságot mutassák termetben, hangban, vagy kiállásban.

Legszembetűnőbb hasonlóságot a Lusta Dick nevű csali ügynök, valamint szinkronhangja, Mikó István mutatta, akik termetben és hangszínben tökéletes harmóniát élveztek.

A macskafogó 2: A sátán macskája című epizódban fordult a kocka. Nem lehet nem észrevenni, hogy a kivénhedt gengszterpatkány megalkotásakor egyértelműen az volt a cél, hogy Ternovszkyt idézze.

Miután így lelepleztük a “hasonmásokat” nincs is más dolgunk, mint újranézve nosztalgiázni és rácsodálkozni a mókásan árulkodó jellegzetességekre.