A bonsai jelentése: művészien kialakított és formára metszett fa, amelyet némely esetben meg is hajlítanak. Mivel leginkább kisméretű tálakban alakítják ki a kompozíciókat, így sokan tálas kertészkedésnek is hívják. A bonsai nem egy növényfaj, bár sokan ebben a hitben élnek. Ma már bármelyik fás szárú kétszikű növényből ki lehet alakítani kis kertet. Ennek csak az adott faj morfológiai jellemzői szabnak határt. Ilyen jellemző lehet többek között a kelleténél nagyobb levélméret, a rügyek közötti távolsága nagysága vagy az ágak elágazásainak hiánya.
Sokan azt gondolják, hogy a bonsai egy szobanövény, pedig egy trópusi-szubtrópusi fajokból gondosan kialakított fácska, amelyek csak a saját élőhelyüknek megfelelő klimatikus viszonyok között képesek fennmaradni. Az ilyen fácskákat a magyar lakások többségében képtelenség életben tartani, hiszen sok közülük magas és kiegyenlített hőmérsékletet igényel, ráadásul 90 százalék feletti páratartalomban érzi igazán jól magát.
Maga a bonsai Kínából származik és időszámításunk előtt mindegy 400 körül alakult ki. A kínai császár álmodta meg, amikor palotái között utazgatva folyamatosan igényelte a legszebb nővényeit. A bonsai fa története így alakulhatott ki, amelyet már akkor is tálba ültettek. A kínai buddhista szerzetesek a VI. századtól Japánban elkezdték a buddhizmus terjesztését és az apró növényeket, kultikus tárakat, azaz bonsaiokat vittek magukkal. A bonsai Japán eredeti szó. A „bon” lapos edényt jelent, míg a „sai” növényt. A kifejezés azonban nem csak ezt takarja, hanem ennél összetettebb, hiszen egyben jelenti a természetes hatást és a művészi kifejezést is.
Nagyon sok bonsai stílus látott már napvilágot, ilyen a felfelé törő (moyogi) vagy a felfelé növő (chokkan), esetleg a cascade amely vízesést jelent. Az érdekesebb stílusok közé sorolják a sziklára vagy a sziklába ültetést, amely a Sekijoju, illetve az ishitsuki. Ma már tájképet is készíthetünk ez a saikei stílus. A bonsai a lakásokban és a kertekben is jól mutat.